Ezzel a címmel jelent meg egy 2023 márciusában publikált tanulmány.
A tanulmány bevezetőjéből kiderül, hogy Chitra Dinakar amerikai allergológus, immunológus volt az első, aki leírta a Proximity Challange folyamatát, azaz egy olyan „terhelést”, amikor az allergiás személy nem elfogyasztja az allergént, csak szoros közelségbe kerül vele.
A súlyos allergiával élők számára az allergia menedzsment első és legfontosabb lépése az allergén elkerülése, valamint az esetlegesen fellépő reakció gyors és szakszerű ellátása.
Azonban a legfrissebb tanulmányok (Dahlsgaardetal, 2020) arra mutattak rá, hogy a szigorú elkerülő diéta és az allergénnel való találkozástól való aggodalom kialakíthat és fenntarthat egy fóbiát, magától az allergéntől, illetve az általa okozható anafilaxiás sokktól való rettegést.
A leírás bemutatja a módszert, aminek segítségével gyermek allergológián dolgozó pszichológusok segítik a magas szorongásos tüneteket mutató gyermekeket és családjaikat. A folyamat során allergén fogyasztás soha nem történik, a lényege mindössze annyi, hogy megnyugvást adjon a kis pácienseknek, hogy az allergénjük közelében lehetnek, anélkül, hogy szisztémás (több szervet érintő) tüneteket produkálnának.
A kognitív viselkedésterápiai megközelítés szerint az ingerexpozíciós-válaszmegelőzéses terápia (angolul: exposure and response prevention, rövidítve: ERP) eredményesen segít a pácienseknek a kényszergondolatokkal való megbirkózásban és a belőlük fakadó szorongás csökkentésében.
Ennek során a szakemberek a terápia ideje folyamán közvetlenül a gyermekek közelében maradnak, megakadályozva azt, hogy a gyermekek otthagyják a helyszínt és az allergén elkerülés lehetőségét válasszák.
‼️‼️‼️
A témát rendkívül érdekesnek találjuk, ezért osztjuk meg a tanulmány alapjául szolgáló terápia leírását, de ahogy olvasható is, a terápia minden esetben szakemberek segítségével, általuk – velük együtt összeállítva és a terápia kezdetén kizárólag a jelenlétükben történhet! ‼️‼️‼️
👦
Az esettanulmányban egy 11 éves földimogyoró allergiás gyermek szerepel, akit az őt kezelő allergológus pszichológiai szakrendelésre küldött az ételallergia okozta szorongásának enyhítése érdekében, mert a túlzott aggódása és a szükségesnél magasabb szintű (allergén) elkerülő magatartása megakadályozta a napi tevékenységeinek ellátásában. (Pl.: nem mert az iskolai étkezdébe menni, kivonta magát a napi feladatokból, hogy elkerüljön egy esetleges találkozást az allergénjével és betegesen sokszor ment a mosdóba kezet mosni.)
👩⚕️
A szakorvosa a pszichológusokkal egyeztetett a folyamatok során és a terápiát biztonságosnak ítélte.
A terápia első lépése az volt, hogy a gyermek oktatást kapott az ételallergia menedzselésről, anafilaxia esetén felmerülő teendőkről és arról, hogy hogyan kell elkerülni az allergénnel való találkozást (és ezt hogyan lehet egészséges mértékben tenni).
Ezt követően röviden és érthetően bemutatták a szorongásos tüneteket, megbizonyosodtak róla, hogy a gyermek különbséget tud tenni a szorongás okozta és az allergénjére adott reakció okozta tünetek között. („amikor szorongok pillangókat érzek a gyomromban, megfeszülnek az izmaim és szaporább a légzésem.; amikor reakcióm van szorít a tüdőm, és kiütések jelennek meg a szám körül és a törzsemen.”)
Következő lépésként pedig a szorongás oldására alkalmazható relaxációs technikákkal ismertették meg a pácienst és sorrendbe állították azokat a helyzeteket, amik során a gyermek magas szintű szorongást érez és azonosították azon gondolatokat, amelyek túlzóak voltak. (Pl.: „ha földimogyorót szagolok, reakcióm lesz, epipent kell használnom és kórházba mennem.”)
Lista készült azokról a szituációkról, amely félelmet, szorongást okoztak a gyermeknek és ezeket növekvő sorrendbe tették.
1. Fotók megtekintése, amelyeken földimogyoró vagy azt tartalmazó termék szerepel
2. Fedéllel ellátott (zárt) mogyoróvaj jelenléte a gyermekkel egy helységben, amiről neki nincs tudomása
3. Továbbra is zárt mogyoróvajas üveg közelebb kerülése a gyermekhez az ő tudtával
4. A továbbra is zárt mogyoróvajas üveg érintése
5. A mogyoróvajas üveg felbontása és a szoba másik végébe helyezése
6. Nyitott mogyoróvajas üveg közelebb helyezése a gyermekhez
7. A mogyoróvaj megszagolása
8. Egy tárgy (evőeszköz) belehelyezése mogyoróvajas üvegbe, ennek letörlése majd a gyermek kezébe helyezése
9. Fenti evőeszköz mogyoróvajas üvegbe helyezése után a gyermek egyből megfogja a tárgyat (ezt követően kézmosás)
10. A gyermek megérinti a mogyoróvajat – ezt követően azonnali kézmosás
11. A mogyoróvaj ismételt megérintése és a kézmosás között most 30 másodperces várakozás.
Minden egyes lépés előtt és után egyesével kiértékelik a gyermek stressz/szorongás szintjét, egy előre ismertetett skála alapján. A legmagasabb szintű szorongás szintje 5-ös, a következő lépésre való áttérés előtt 1-es vagy annál alacsonyabb szintű szorongási szintről kell beszámolnia.
A gyermek három alkalommal vett részt járóbeteg rendelés keretében, majd saját otthonában folytatta a terápiát.
A folyamat végére a gyermek maga alacsonyabb szintű szorongási problémákról számolt be, a saját megjegyzése volt az egyik alkalom után, hogy „Nem támadott meg a földimogyoró”. 🥜🥜
A szülei szerint a mindennapi élet és a saját tevékenységeinek ellátása is gördülékenyebb volt ezek után.
Forrás:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37028511/
Comments